Örülök, hogy elolvashattam ezt a cikket, mert tanúja lehetettem a magyar politikai újságírás egyik mélypontjának. Korábban két ízben is foglalkoztam azzal a morális és stiláris színvonaltalansággal, amelyet ez az „újság” képvisel – először egy „ételkritika”, majd egy „nekrológ” ürügyén –; ma már nincsenek illúzióim: biztos vagyok abban, hogy van ennél lejjebb is, és a kormánypárti online hecclap szerzői bőségesen szolgálnak még meglepetésekkel. Végtelenül elszomorít, bár az egyedülálló és gyermektelen nőket a kormánypárti honatyák és miniszteriális férfiak részéről nap mint nap érő megaláztatások fényében a legkevésbé sem lep meg, hogy ezúttal nem csak egy ellenzéki pártelnök, hanem a felesége becsületét is sérelem érte.
Vajon férfinak tartja magát a monogram mögé rejtőző szerző és a lap főszerkesztője, a közismert politikai gondolkodó azok után, hogy e kérdést feltette:
„Ön kiverné Tóbiás József feleségének régi képére?”
Remélem, maradt a magyar férfiakban és a kormánypárti politikusokban annyi lovagiasság, hogy mindezt kikérjék maguknak és elítéljék. Boldogabb időkben a szerző és a főszerkesztő ajtaján párbajsegéd kopogtatott volna kezében névjeggyel, s tolmácsolta volna a sértett férj szíves invitálását a hajnali, kies Vérmezőre.
Attól tartok, hogy a többség sosem védtelen a gusztustalansággal és az aljassággal szemben, kiszolgáltatja magát a hangadóknak és együtt ordít a farkasokkal. Számomra viszont a legszentebb szabadságjogok egyike az ajtó bezárásának joga és többé – még csak kíváncsiságból sem! – nem engedem be ezt a szennyáradatot a magánszférámba, elvégre az ember a morális, stiláris és esztétikai higiéniájára nem lehet eléggé kényes.
Olyan országban szeretnék élni, ahol bárki – származásától függetlenül – szert tehetne arra a társadalmi megbecsültségre és azokra az előnyökre, amelyek a jólneveltséggel járnak. Rendíthetetlenül hiszek ezekben az eszményekben és azokban az „apróságokban” – a kifejezés finomságában és a mások iránti figyelem, tapintat és tisztesség megnyilvánulásaiban –, amelyek a nőt úrinővé és a férfit úriemberré teszik.
Ha ezeket az eszményeket veszni hagyjuk, magunk is elveszünk és az alávalóság diadalmaskodik.