Nem titkolom, sokáig idegenkedtem Márai Sándor műveitől. Jól emlékszem, hogy a kétezres évek elején néhány hallgatótársam A gyertyák csonkig égnek új kiadásával lépett be az előadóba. Mielőtt a professzor megérkezett volna, az akademisches Viertel könnyű perceiben áhítattal bújták a kötetet.…

Groteszk gondolat volna, ha mi, kései utódok, 1789 nemzedékét kárhoztatnánk 1793-1794 iszonyatos rémségeiért, ám önáltatás volna nem felismerni, hogy a Bastille bevételétől nyílegyenes út vezetett a forradalmi terrorhoz. A forradalmárok úgy tekintettek üstökösszerű közéleti pályájukra, mint amelyet…

Harminc évvel ezelőtt, 1987. november 7-én vittem véghez életem legelső ellenforradalmi-reakciós tettét. Vétettem az otthoni kettős nevelés kötelmei ellen, és az óvodai N[agy]O[któberi]SZ[ocialista]F[orradalom]-ünnepségen – Esterházy Péter örökbecsű szavaival: „a pornográfia, a gyermekmegrontás,…

A versailles-i Trianonban 1920. június 4-én aláírt „békeszerződés” a magyar állam történetének egyik legnagyobb tragédiája: a történelmi Magyar Királyság megbukott. Ez a – minden bizonnyal végleges – bukás elválaszthatatlan az 1914 előtti, régi, arisztokratikus és polgári Európa erkölcsi és szellemi…

Száz évvel ezelőtt, 1916. december 30-án koronáztak legutóbb királyt Budán. Még a függetlenségi érzelmű Lowetinszky János József is ámult-bámult; szószátyár naplója tanúsága szerint: „… egyszerre óriási rivalgás, lóháton jönnek a főrendek, az ország zászlaival körbefogott »krestos« lován…

„Én azt szeretem hinni: minden jobb lelkű ember bizonyos vágyást hordoz szívében – habár sejtetlen is – magán, felebarátin s mindenen, ami őt környezi, szüntelen javítni. Ezen a tökéletesbhez ellenállhatatlan vonzódás legszebb tulajdona az emberi léleknek; s amint halhatatlan része jobban s jobban…

Schmitt Pál, a hajdani Magyar Köztársaság utolsó elnöke öt esztendővel ezelőtt írta alá egykori respublikánk halálos ítéletét, a „Magyarország Alaptörvénye” címet viselő – megalkotóinak szándéka szerint „gránitszilárdságú” – jogforrást. A kormánypárt az Országház felsőházi üléstermében fényes…

„Hírt kell adnunk azokról a feltevésekről is, melyek a Hóman és Lázár között kifejlődött ellentétekről szólnak, s nem utolsósorban a kultuszminiszter szentesi beszéde után támadt vitákból táplálkoztak” – a mindig jól értesült liberális Pesti Napló szerkesztőségi vezércikke nem alaptalanul szólt…

1988 tavaszán – mindössze hatéves voltam – gyermeki bájjal kérdeztem apámtól: „A csúcstalálkozón két hegycsúcs találkozik?” Nem értettem ezt a metaforát, viszont a televízió Panoráma című külpolitikai műsorában láttam a két „hegycsúcsot”, két kivételes férfiút, amint Moszkvában találkoznak és kezet…

„Uraim, ártatlan vagyok mindabban, amivel vádolnak. Azt kívánom, hogy vérem erősítse meg a franciák boldogságát.” Ezek voltak XVI. Lajos király – a köztársaságban immár Capet Lajos – utolsó szavai. Földi életé­nek végóráiban nagyobb erélyt és bátorságot tanúsított, mint bármikor uralkodása…

Nehéz róla elfogultság nélkül szólnom, s hosszú élete bármelyik fejezetének kiragadása önkényes lenne, mégis vállalom mind a pártosság, mind az önkényesség ódiumát és felidézek két pillanatot e páratlan életútból. 1940. május 9-én Chamberlain elhatározta, hogy lemond a miniszterelnökségről. Nemzeti…

Párizs, 1968. Zavaros fejű és rendezetlen küllemű diákok lázadnak a kötelmekkel teli élet ellen; gyermeteg indulataikat a nyílt utcán élik ki, hiszen, hol hatalom van, ott elnyomás van, s ahol elnyomás van, ott jogos a pusztítás. Ők mindenütt elnyomást láttak és csak pusztítottak – de nem…