Reakciós reflexiók

Ce qu’il y a de plus vivant dans le présent, c’est le passé – Ami a jelenben a legelevenebb, az a múlt


Egy szoborállítás margójára

2017. június 18. 17:00 - Finta László

A magyar fejekben uralkodó zűrzavar leglátványosabb jelei a hajdani Lenin-szobrok módjára tenyésző „Trianon-emlékművek” és a suttyomban felállított Horthy Miklós-mellszobrok. Ezeknek az alkotásoknak az esztétikai értéke nemhogy kétes; e művekről bátran állíthatja minden jóízlésű és biztos ítéletű…

Tovább
3 komment

Rend vagy díj?

2016. augusztus 20. 00:01 - Finta László

Néhány gondolat a Magyar Királyi Szent István Rendről és az állami kitüntetések értékéről

„… majd délelőtt tizenegy órakor kapcsoljuk a Sándor-palotát, ahonnan a Magyar Szent István-rend díj átadását közvetítjük” – így szól az állami televízió augusztus 20-ai, ünnepi felhívása. Feltételezem, hogy Önök közül keveseknek szúrt szemet (kevesek fülét sérti) a „rend díj” fordulat, holott az…

Tovább
6 komment

Giccsparádé

2016. május 29. 14:11 - Finta László

Tegnap késő délután ellátogattam egy vidéki fesztiválra. A helyszín nem érdekes, mert a jelenség, amelyről szólni kívánok, széles e hazában mindenütt megfigyelhető. A fesztivált valósággal ellepték a „népművészek” és a „kézművesek” sátrai. Napjaink Magyarországában szinte minden eladható a…

Tovább
Szólj hozzá!

Egy „Onyx-buzi” aggodalma a lillafüredi pisztrángért

2015. november 04. 21:17 - Finta László

Még nem vendégeskedtem a Vörösmarty téri Onyx étteremben, de G. Fodor Gábor politikai gondolkodó nehezen minősíthető „ételkritikája” arra sarkallt, hogy egyszer, ha megengedhetem magamnak, tiszteletemet tegyem náluk és megkóstoljam az étlapjukról valamelyik „Michelin-baszakodást”. Végtére is,…

Tovább
Szólj hozzá!

Pecsétgyűrű, mandzsettagomb és rozé

2015. augusztus 10. 04:13 - Finta László

Tegnapelőtt napvilágot látott egy videó, amelyben Kövér László házelnök – alkalmi vitapartnere és képviselőtársa, Schiffer András frakcióvezető társaságában –…

Tovább
6 komment

A budai Casanova

2015. augusztus 07. 04:10 - Finta László

Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer majd Ernyey Bélát méltatom, pedig rászolgált, mert úgy ír, ahogyan él. Stílusosan. Véletlenül került a kezembe Az álmok veszélyes dolgok című kötete (Zeneműkiadó Vállalat, 1987), amely a szerzői intenció szerint „nem memoár”, hanem „bosszúm mindazokon, akik…

Tovább
4 komment
süti beállítások módosítása