Reakciós reflexiók

Ce qu’il y a de plus vivant dans le présent, c’est le passé – Ami a jelenben a legelevenebb, az a múlt

Csúfság és demokrácia

2016. augusztus 11. 19:19 - Finta László

Egyik régi barátom mondta nekem néhány órával ezelőtt, hogy Szilágyi Áron címvédő olimpiai bajnokunk karakteréhez tökéletesen illik a kardvívás. Mintha egy modern Baradlay Richardot láttunk volna a páston küzdeni. Valóban. Egy megnyerő fiatalember nemes arcvonásokkal; arisztokratikus sportot művel, amely régi magyar hagyományokkal bír: virtus és művészet elegye.

Ennek fényében elgondolkodtató, hogy korunk politikusai már nem vívnak (igaz, többségük nem is lenne párbajképes) és szemlátomást rút külleműek: Orbán, a megereszkedett, köpcös Döbrögi uraság zilált arcvonásokkal; a hüllőtekintetű Rogán; a hórihorgas, tagjait fegyelmezni képtelen Gyurcsány; a páviánarcú Mesterházy; a dögkeselyűt idéző Vona – sakáltermészetű gyászmagyarok mind. Mintha a demokrácia nem csak a jellembeli és a szellemi középszerűséggel járna együtt, hanem a csúfsággal is. Egykoron Andrássy Gyula gróf, m. kir. miniszterelnök és közös külügyminiszter volt a legszebb férfiú Európa udvaraiban és diplomáciai szalonjaiban. Valaha az Esterházyk és a Zichyk kormányoztak – ma a szarháziak meg a stricik.

Sic transit gloria mundi.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://reakciosreflexiok.blog.hu/api/trackback/id/tr9310261982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ódor Richárd · https://www.facebook.com/odorric 2016.08.19. 01:43:39

Szabadjon megjegyeznem, hogy Deák Ferenc vagy Mikszáth Kálmán sem volt az a hamisítatlan dalia... :)
süti beállítások módosítása